SZÉKELYFÖLD FELTÁRÁSRA VÁRÓ SZÉNHIDROGÉN KÉSZLETEI: FESZÜLTSÉGTEREK JÁTÉKA / YET TO FIND HYDROCARBON RESOURCES OF SZEKLERLAND: A GAME OF STRESS-FIELDS

Standard

Székelyföldi  Geológus Találkozó, Sepsiszentgyörgy, 2018. október 26-28.

A szénhidrogénkutatást nemcsak Székelyföldön, hanem a világ számos pontjában a földtani, geofizikai, mélyfúrástechnikai ismeretek birtoklása mellett számos egyéb természetű tényező is meghatározza, esetenként gátolja vagy éppen segíti. Az akut háborús politikai környezetekben jellemzőn alacsony vagy részben alacsony a területek kőolajföldtani megkutatottsága (pl. Burma, Afganisztán, Irak-Irán egyes időszakokban), az instabil demokráciákban és diktatúrákban pedig a befektetések elmaradása, a gátolt technológiai tudásáramlás fogja vissza a kőolajkutatást – sokszor a szabadverseny hiányának köszönhetően – jóesetben időszakosan.

A környezettudatosság elveinek megjelenésével újabb megkerülhetetlen tényezővel kell számolnunk, mert nemcsak civil csoportosulások tudnak élni vele, néha és néhol teljesen jogosan, néha tudatlanul, de különböző lobbycsoportok is könnyűszerrel visszaélhetnek, alaptalanul. Ugyanakkor számos makroökonómiai sikertörténet is született már, és még mindig születik, kőolajipari motorral: Tunézia kőolajiparára támaszkodva lett turistaparadicsom, Kazahsztán építészetileg világkuriózum számba illő új fővárost teremthetett, és Vietnam is így emelkedik.

A fentiek fényében egész biztosan elmondható, hogy akárcsak a világ többi részén, Székelyföldön is mindezen tényezőknek feszültségterei vannak, számolnunk kell velük, a földtaniakon túl és fontossági sorrendben a földtaniakat megelőzően.

A kommunista központosított Román állam számára a politikai tényezők nem jelentettek problémát, így teljes gőzzel haladhatott a kőolajipar, sőt még a baráti államoknak is jutott a felhajtóerőből – a gondok más téren jelentkeztek. Ebben az időszakban az Erdélyi-medence és a Kárpátok előtere tálcán kínálta a könnyű falatokat, nagy volumenben. A mezőgazdasági földek, legelők és kaszálók sem a geofizikai szeizmikus mérések számára, sem a mélyfúrások logisztikája számára nem jelentettek jelentős technikai kihívást. Nem csoda tehát, hogy éppen Marosszék és Udvarhelyszék területei vannak a legalaposabban kőolajföldtani szempontból átkutatva, míg az erdőborította Háromszék és Csíkszék kevésbé. A keleti mezsgyéken csupán a gelencei kőolajmező felfedezése nevezhető sikertörténetnek. A nehéz falatok még hátra vannak.

Mert Gelence földtani mezőnye (play) nem ér véget a mező határainál, trendje felszínileg is térképezhető. Ráadásul mai tudásunk szerint rétegtani és szerkezet földtani szempontból is több mezőnnyel számolhatunk.

Jelen munkámban Székelyföld kőolajföldtani mezőnyeit kívánom számba venni, hogy a kőolajföldtani kutatásoknak Székelyföldön újabb lendületet adhassunk, ezek közül nevezetesen ‘a még fel nem tárt’ és ’a tüzetesen meg nem kutatott’ mezőnyökkel kívánok foglalkozni, a melyeket az angolszász irodalom a ’yet to find’ szókapcsolattal illet.

Székelyföld kinetikus modelljét (fenti ábra) a 2015-ben publikált globális kéregeltolódási tektonika (GSST) [1] alapelveire támaszkodva építettem fel. Ez a modell – tulajdonképpen mellőzve a Kelet-kárpáti szubdukció történetét – két egymásra kvázi merőleges eltolódásos rendszert feltételez, amelyek szimultán vagy éppen felváltott működése eredményeképpen jön létre az a szerkezetföldtani felszültségtér, amely a csapdák kialakulásának, valamint a szénhidrogének felhalmozódásnak kedvez, de nemcsak, mert ugyanebbe a feszültségtérbe illeszthető a Persányi vulkanizmustól kezdve az Olt-völgyi vulkanitok mindegyike, és tulajdonképpen az egész KGH vulkáni vonulat. Ebben a repedés és vetőhálóban jelöltem ki azokat a helyeket, amelyek földtani szempontból megkutatásra leginkább érdemesek, számszerint 45 kvázi-determinisztikus (a területek nagysága szempontjából némiképp sztochasztikus, randomszerű, de földtani térképek által irányított, ezért determinisztikus) mezőt.

Egy előzetes készletbecslést is mellékelek a térképhez. A székelyföldi termelő mezőket valamint a nemkonvencionális mezőnyöket leszámítva, 5 playtípusban 465 millió hordónyi átlagban 38.39 API nehézségű kőolajat és 354.9 bcf szabad földgázt helyezhetünk el (rizikófaktorral nem súlyzott OOIP, OGIP értékek), ebből 244 millió hordót az alátolódott Vráncsa-takaró paleogénjében, 220 millió hordót az alátolódott Tarkő-takaró paleogénjében, 175bcf alsókréta földgázt a Teleajen-takaróban, 75 bcf földgázt a KGH vulkanoszedimentek alatti miocénben és 43 bcf földgázt a Középső Dacidák urgoni valamin Stramberg típusú mészkőtárolóiban. A playtípusok közül kettő, az erdélyi medence bádeni anyakőzetéhez valamint a Vráncsa-takaró oligocénjéhez köthető bizonyított, a Tarkő-takaró oligocénjéhez köthető valószínű kategóriájú. Két playtípus lehetséges besorolású, mind a tárolók és mind az anyakőzetek lehetségesek és elméletileg megalapozottak. A medenceperemi mezozoós karbonátok az erdélyi-medence miocén forrásaiból töltődhetnek, míg a Teleajen-takaró albai homokkövei kréta óceáni anoxikus eseményekhez (OAE1, OAE2) köthető forrásokból, mindkettő jelen van a Keleti Kárpátok takarórendszerében.

[1] Elements of Global Strike-Slip Tectonics: a quasi-neotectonic analysis (Journal of Global Strike-Slip Tectonics, 1 k., 1. szám, Székely Akadémiai Kiadó, Sepsiszentgyörgy) Letölthető online: szekler-resources.ro

 

Mantle Origin of CO2 and Carbonate Budget of Oceans and Travertine Deposits – Examples from Turkey and Szeklerland

Standard
OLYMPUS DIGITAL CAMERA

The Pamukkale Travertine was deposited along the Burdur-Fethye fault zone. The main source of the significant amount of CO2 converted into bicarbonate should be of mantle origin, as proven by the nearby presence of borate deposits in the Bigadiç borate Basin.

Carbonate budget in the oceans of the Earth and in continental domains, as well, basically depends on the availability of CO2 in aqueous solutions, which might be a function of the mantle CO2 release by oceanic floor volcanic activity, in a given geological period. Wilson includes the enrichment in volatiles, halogens and CO2, among the general characteristics of continental rift zone magmatism (Wilson, 1989). Solubility of CO2 in magmas increases with pressure and magma alkalinity (Lowenstern, 2001).

Mantle origin CO2 is commonly present in active strike-slip zones, either as bicarbonate ion in aqueous solutions, or as dry CO2, and may give birth to significant continental carbonate deposits in the form of travertines, like in Pamukkale, Turkey, or the Yellowstone carbonate travertines in the USA. For example, the Ol Doinyo Lengai volcano of the East African Rift, Tanzania, is producing natrocarbonatite lava, accompanied by a flux of 6000–7200 tonnes CO2 d−1 (Koepenick et al., 1996). It is very difficult to disproof the mantle origin of these enormous CO2 fluxes.

IMG_0035

Small size Holocene carbonate tufa dome at Tălișoara/ Olasztelek, Szeklerland, Romania

Distribution of massive CO2 occurrences and that of larger carbonate tufa domes is related to deep crustal faults, and thus surface carbonate tufa deposits can be used to trace deep seated crustal faults, hence we consider them as integral parts of the GSST mapping techniques. A minor carbonate tufa dome is above from Tălișoara/ Olasztelek, which together with the Bálványos carbonate tufa domes delineate a major W to E trending deeper crustal fault system in Szeklerland/ Romania. Another synthetic fault to the master is coming from the Racoș/ Alsórákos neovolcanic area via the Ozunca Băi/ Uzonkafürdő carbonate tufa dome.

Published in: Kovács, J.Sz., 2015 (in press), Elements of Global Strike-Slip Tectonics: a Quasi-Neotectonic Analysis, Journal of Global Strike-Slip Tectonics, v1., Szekler Academic Press, Sfintu Gheorghe.