[PDF] Az evaporitok szerepe a szénhidrogén rendszerekben: kitekintés a Kárpát- és Mediterrán-térségekre

Standard

En: Evaporate role-plays in hydrocarbon systems: an outlook to the Carpathian and Mediterranean regions – a review of recent developments in science

KIVONAT

A fizikai-kémiai definíción túl, a szénhidrogén iparban evaporitként elsősorban a kősót és az anhidrit formációkat emlegetjük. Annak ellenére, hogy a normál tengervízből párologtatással karbonátokat is nyerhetünk, a karbonátüledékek elsöprő többsége biogén eredetű és legalább cianobaktériumok tevékenységéhez köthető a tengervízből történő kiválásuk, egy pár szárazföldi forrásmészkövet leszámítva (lásd a 90m vastagságú, Ca-Mg-SO4-HCO3 típusú, 35-56°C hévízekből kicsapodó Pamukkale travertinjeit), amelyek azonban tömegüket tekintve többnyire jelentéktelenek. Annak ellenére, hogy az evaporit megnevezés rajtuk ragadt, a földtörténet számos mélyvízi kősóformációt is ismer, mint például az Erdélyi-medence kősóját, avagy a Mediterrán térség almedencéiben kicsapódó messinai sót, tehát az evaporitkiválás besűrűsödött medencefenéki vizekben is megtörténhet. Széles térbeli és időbeli elterjedésüknek, különleges fizikai tulajdonságainak, különösen képlékenységüknek köszönhetően számos üledékes medencében képezik a szénhidrogén rendszerek kulcsfontosságú részét. Előadásomban az evaporitok azon a funkcióit keresem, amelyek világszerte szénhidrogén felhalmozódásokhoz vezettek, és köztük is a legnagyobb kőolaj és földgáz mezőkhöz (Horn, 2002), megaóriásokhoz (> 50000 millió ohe) pl. katari Északi, Szaúd-Arábiai Ghawar, iráni Pars-mező, és szuperóriásokhoz (>10000 millió ohe), kazahsztáni Kashagan, oroszországi Orenburg, mexikói Samaria-mező. Sótektonikához köthető Románia legnagyobb kőolajmezője a Moreni-mező, de a közelmúlt számos szuperóriása szintén sóhoz kapcsolódik, így a Brazil offshore Tupi, Jupiter mezői vagy a Mediterrán-tenger Zohr-mezője. Hol érintőlegesen, hol részletbemenőbben a következő evaporitfunkciókat vizsgálom: 1) az elsődleges funkciók közé a fedőkőzet, csapdaképző szerep, az anoxikus körülmények kialakulásában, a szénhidrogén érlelésben, valamint a sódiapírokhoz köthető lokális karbonátgyárak beindításában játszott szerep tartozik, 2) a sóösszletek egy másodlagos szerep révén is befolyásolhatják a szénhidrogén kutatások eredményességét, tudniillik, a só alatti formációk megvilágítása nagy kihívás a geofizikusok számára. Egy tipikus kölcsönhatást, a ritkaföldfémeket is befogadó karbonatitok (lásd az Oldoinyo Lengai vulkán geokémiáját) szerepét is górcső alá vesszük a medencék ion-utánpótlása tekintetében.

Recens példák. Földtörténeti sókrízisek

Az evaporitok kiválási folyamatát recens üledékes környezetekben is nyomon követhetjük, elsősorban az parti árapályöv feletti (szupratidális) környezetekben, ahol a befogadó környezetben alárendelten jelennek meg, úgy a karbonátos mátrixú parti iszapsíkságokban (Abu Dhabi partjai, Shark Bay), mint sziliciklasztitosokban (Kadmah-öböl, Kuwait; Sulaymaniya lagúna, Vörös-tenger). Ezeket együttesen a szebkha kifejezéssel illetjük. A tavi környezetben kifejlődő szebkhákat a playa-tónak nevezi a szakirodalom (Spring-Lake, Ausztrália). Amennyiben egy parti vagy tavi mélyedés huzamosabb ideig van elöntve, a sókiválás besűrűsödés révén vízalatti körülmények közt is beindulhat, ezek lesznek a szálárok (Salar di Uyuni, Salar Grande) és szalinák (Sleaford Mere és a Coorong lagúna, Ausztrália ), v.ö. Warren (2006). A Globális Óceáni Anoxikus Események rapszodikuságához hasonlóan a földtörténet során számos nagyon jól elkülöníthető Sókrízis Eseményt (Mediterranean Salinity Crysis, Selli, 1954, Hsü et al., 1972) eredményezett, ráadásul meleg- (kambrium, devon, triász, júra) vagy hidegháztartási körülményektől függetlenül (perm, neogén) (Zharkov, 1981). A bevezetőben felsorolt környezetek közül azonban egyetlen egy sem képes az ún. földtörténeti sókrízisek sóülepedési folyamatait kellőképpen sem leírni, sem magyarázni, akár rétegvastagság, térfogat vagy anyagtisztaság tekintetében, de ugyanúgy sem a teljes platform szélességet átfogó eseményeket, sem a teljes medencét felölelő eseményeket, miként ezt több forrásban is megtalálhatjuk. A só esetében úgy tűnik a jelen nem teljes mértékben kulcs a múlthoz. Habár nyilvánvaló, hogy nem élünk földtörténeti sókrízis időszakban, még így is sokféle folyamatot megfigyelhetünk. A hagyományos felfogás szerint minden sókrízis sóionutánpótlása egy bűvös dobozból, egy bűvös csap révén, a világóceánból származik (lásd a Mediterrán-tenger Gibraltár-szoroson keresztül történő elöntését). Meglátásunk szerint a sóionutánpótlás története sokkal árnyaltabb, a világóceán sóforrásain túl, nyugodtan lehet helyi ionforrásokban is gondolkodni, és itt két másik, kiegészítő mechanizmust tartunk fontosnak: 1) a korábbi sókrízisek üledékeinek fokozott erózióját, illetve áthalmozását, 2) magas alkálifém és alkáliföldfém tartalmú hidrotermális oldatok közvetlen medencealjzati hozzájárulását. És itt kezdődik a detektív munka: megtalálni, melyek azok a magmatípusok, amelyek magas alkálifém és alkáliföldfém koncentrációkat tudnak biztosítani, milyen szerkezeti körülmények közt keletkeznek, és kitérképezhetők-e a földtani tanúk, található-e hozzájuk recens példa?

Kárpát–Mediterrán-térségi evaporitok. Globális oldaleltolódásos lemeztektonikai összefüggések

No alt text provided for this image

Bár ismerünk az Északi-Alpokban perm – alsótriász evaporitokat(Haselgebirge, Schorn et al., 2013) és a Dinaridákban perm anhidriteket (Palinkaš et al., 2010), ezidáig a Kárpát-térségben nem sikerült kimutatni őket. Régiónkban a legkorábbi evaporit formációk az Erdélyi Paleogén Medencében találhatók, a későlutéciai gipsz és anhidrit tartalmú Foidaș-formáció, valamint a középpriabónai Zsoboki-gipszformáció. Az Erdélyi-medencében maradva, az üledéksorban még egyszer fordulnak elő evaporitok jelentősebb mennyiségben, a bádeni (wilieliczkai) időszak idején, amikor két egyidejű fáciesben gipsz (Mészkői Formáció) és kősó is ülepedik (Désaknai Formáció). Az Erdélyi-medencében számos gázmező boltozata kötődik sópárnákhoz, egy-két teknőspáncél szerkezet is működik, de sófalakhoz köthető komplex sótektonikai csapdák tudásunk szerint még nem ismertek, habár a Parajdi sófal rejthet némi lehetőségeket. A Kárpátok-előterében két sóformációt tartunk számon, egy burdigáliait és egy bádenit. Ez utóbbi szinttáj anhidritjei jelentős kiterjedésű területeken szolgálnak fedőkőzetként. A szintén szalina-típusú só (Schreiber, 2007) a Kárpátok orogénjében is jelen van, különböző ásványtársulások kíséretében (pl. metaszideronátrittal, gélesedett szénnel, Wagner et al., 2010), de nagyobb allochton sótestekről nincs tudomásunk. Jelentősebb mennyiségben kálisó a Tazló és Găleanu szerkezetekben található (Stoica et al., 1981). Triász só és anhidrit Afrika északi régióiban Algíriában és Tunéziában található, ahol az Atlasz orogenézisének következtében Tunéziában a sódiapírok felszínközeli helyzetbe jutottak, és annak rendje-módja szerint nagymértékben ki is oldódtak. Ez a diapírvonulat az olaszországi Calabriai-ív irányába is továbbfolytatódik. Egy kissé északabbra, az Appennin-félsziget közepén a karbonatitos vulkanizmusnak jut fontos szerep, a Mediterrán-tenger partjait több helyen is K-dús vulkanizmus szegélyzi, nem csoda, hogy megpróbálhatjuk a térség messinai sóháztartásának történetét továbbgondolni, és egy kissé dinamikusabb lemeztektonikai környezetbe helyezni, mint amit a klasszikus szubdukciós történet megenged.

[PDF] Genetikus üledékegységek összjátéka az Őstemes-delta felépítésében és előterében (Pannon-medence). Mélyföldtani evidenciák.

Standard

DISCLAIMER: Titleholder and operator of the EX-10 PARTA License is ADX Energy. Interpretation shown herein is not necessarily representing the standpoint of the Titleholder Company. The Logo of the Szekler Resources Service Provider Company stands as a trademark for genuine interpretation.

Paleo-Timiș Delta Area (Pannonian Basin) Sedimentary Interplay of Genetic Units. Subsurface Evidences.

PDF

A New Thick-Skinned Kinematic Model for the Transylvanian Basin and Surrounding Orogens: Implications for Hydrocarbon and Ore Exploration (PDF, VIDEO)

Standard

Presented at the #AAPGEurope Regional Conference Vienna, March 26, 2019 | PDF

Contents
•Towards a New Plate Tectonic Model. Kinematic Chains.

•What Should We Call Subduction? A Concept Review.

•Stress-Nodes, Extension Nodes and the Nanoplate Concept

•Evidences of Strike-Slip Tectonics in the Pannonian Basin

•The Meridional Thick-Skinned Kinematic Units of the Transylvanian Basin and Surrounding Orogens •Implications for Hydrocarbon and Ore Exploration

•Implications for Hydrocarbon and Ore Exploration


SZÉKELYFÖLD FELTÁRÁSRA VÁRÓ SZÉNHIDROGÉN KÉSZLETEI: FESZÜLTSÉGTEREK JÁTÉKA / YET TO FIND HYDROCARBON RESOURCES OF SZEKLERLAND: A GAME OF STRESS-FIELDS

Standard

Székelyföldi  Geológus Találkozó, Sepsiszentgyörgy, 2018. október 26-28.

A szénhidrogénkutatást nemcsak Székelyföldön, hanem a világ számos pontjában a földtani, geofizikai, mélyfúrástechnikai ismeretek birtoklása mellett számos egyéb természetű tényező is meghatározza, esetenként gátolja vagy éppen segíti. Az akut háborús politikai környezetekben jellemzőn alacsony vagy részben alacsony a területek kőolajföldtani megkutatottsága (pl. Burma, Afganisztán, Irak-Irán egyes időszakokban), az instabil demokráciákban és diktatúrákban pedig a befektetések elmaradása, a gátolt technológiai tudásáramlás fogja vissza a kőolajkutatást – sokszor a szabadverseny hiányának köszönhetően – jóesetben időszakosan.

A környezettudatosság elveinek megjelenésével újabb megkerülhetetlen tényezővel kell számolnunk, mert nemcsak civil csoportosulások tudnak élni vele, néha és néhol teljesen jogosan, néha tudatlanul, de különböző lobbycsoportok is könnyűszerrel visszaélhetnek, alaptalanul. Ugyanakkor számos makroökonómiai sikertörténet is született már, és még mindig születik, kőolajipari motorral: Tunézia kőolajiparára támaszkodva lett turistaparadicsom, Kazahsztán építészetileg világkuriózum számba illő új fővárost teremthetett, és Vietnam is így emelkedik.

A fentiek fényében egész biztosan elmondható, hogy akárcsak a világ többi részén, Székelyföldön is mindezen tényezőknek feszültségterei vannak, számolnunk kell velük, a földtaniakon túl és fontossági sorrendben a földtaniakat megelőzően.

A kommunista központosított Román állam számára a politikai tényezők nem jelentettek problémát, így teljes gőzzel haladhatott a kőolajipar, sőt még a baráti államoknak is jutott a felhajtóerőből – a gondok más téren jelentkeztek. Ebben az időszakban az Erdélyi-medence és a Kárpátok előtere tálcán kínálta a könnyű falatokat, nagy volumenben. A mezőgazdasági földek, legelők és kaszálók sem a geofizikai szeizmikus mérések számára, sem a mélyfúrások logisztikája számára nem jelentettek jelentős technikai kihívást. Nem csoda tehát, hogy éppen Marosszék és Udvarhelyszék területei vannak a legalaposabban kőolajföldtani szempontból átkutatva, míg az erdőborította Háromszék és Csíkszék kevésbé. A keleti mezsgyéken csupán a gelencei kőolajmező felfedezése nevezhető sikertörténetnek. A nehéz falatok még hátra vannak.

Mert Gelence földtani mezőnye (play) nem ér véget a mező határainál, trendje felszínileg is térképezhető. Ráadásul mai tudásunk szerint rétegtani és szerkezet földtani szempontból is több mezőnnyel számolhatunk.

Jelen munkámban Székelyföld kőolajföldtani mezőnyeit kívánom számba venni, hogy a kőolajföldtani kutatásoknak Székelyföldön újabb lendületet adhassunk, ezek közül nevezetesen ‘a még fel nem tárt’ és ’a tüzetesen meg nem kutatott’ mezőnyökkel kívánok foglalkozni, a melyeket az angolszász irodalom a ’yet to find’ szókapcsolattal illet.

Székelyföld kinetikus modelljét (fenti ábra) a 2015-ben publikált globális kéregeltolódási tektonika (GSST) [1] alapelveire támaszkodva építettem fel. Ez a modell – tulajdonképpen mellőzve a Kelet-kárpáti szubdukció történetét – két egymásra kvázi merőleges eltolódásos rendszert feltételez, amelyek szimultán vagy éppen felváltott működése eredményeképpen jön létre az a szerkezetföldtani felszültségtér, amely a csapdák kialakulásának, valamint a szénhidrogének felhalmozódásnak kedvez, de nemcsak, mert ugyanebbe a feszültségtérbe illeszthető a Persányi vulkanizmustól kezdve az Olt-völgyi vulkanitok mindegyike, és tulajdonképpen az egész KGH vulkáni vonulat. Ebben a repedés és vetőhálóban jelöltem ki azokat a helyeket, amelyek földtani szempontból megkutatásra leginkább érdemesek, számszerint 45 kvázi-determinisztikus (a területek nagysága szempontjából némiképp sztochasztikus, randomszerű, de földtani térképek által irányított, ezért determinisztikus) mezőt.

Egy előzetes készletbecslést is mellékelek a térképhez. A székelyföldi termelő mezőket valamint a nemkonvencionális mezőnyöket leszámítva, 5 playtípusban 465 millió hordónyi átlagban 38.39 API nehézségű kőolajat és 354.9 bcf szabad földgázt helyezhetünk el (rizikófaktorral nem súlyzott OOIP, OGIP értékek), ebből 244 millió hordót az alátolódott Vráncsa-takaró paleogénjében, 220 millió hordót az alátolódott Tarkő-takaró paleogénjében, 175bcf alsókréta földgázt a Teleajen-takaróban, 75 bcf földgázt a KGH vulkanoszedimentek alatti miocénben és 43 bcf földgázt a Középső Dacidák urgoni valamin Stramberg típusú mészkőtárolóiban. A playtípusok közül kettő, az erdélyi medence bádeni anyakőzetéhez valamint a Vráncsa-takaró oligocénjéhez köthető bizonyított, a Tarkő-takaró oligocénjéhez köthető valószínű kategóriájú. Két playtípus lehetséges besorolású, mind a tárolók és mind az anyakőzetek lehetségesek és elméletileg megalapozottak. A medenceperemi mezozoós karbonátok az erdélyi-medence miocén forrásaiból töltődhetnek, míg a Teleajen-takaró albai homokkövei kréta óceáni anoxikus eseményekhez (OAE1, OAE2) köthető forrásokból, mindkettő jelen van a Keleti Kárpátok takarórendszerében.

[1] Elements of Global Strike-Slip Tectonics: a quasi-neotectonic analysis (Journal of Global Strike-Slip Tectonics, 1 k., 1. szám, Székely Akadémiai Kiadó, Sepsiszentgyörgy) Letölthető online: szekler-resources.ro

 

Bioszedimentáris események az Erdélyi-medence felsőeocén-alsóoligocén üledékeiben (Kolozsvár-Bánffyhunyad térség). Rétegtani szekvenciák paleoökológiai tanulmánya

Standard
#háromszékikutatók #doktoridisszertáció
A doktori dolgozatom 10 oldalas magyar nyelvű kivonata itt érhető el: https://szeklerresources.files.wordpress.com/2018/06/hkdt_kovacs.pdf
 
#2007-ben a Háromszéki kutatók doktori disszertációi I. kötetben jelent meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából. A határidős szorítások, meg a nyomdák közti ping-pong miatt végül pre-press korrektúra nélkül jelent meg, még a tartalomjegyzékből is kézen-közül kivágódtam, ez már csak a sors iróniája :).