SZÉKELYFÖLD FELTÁRÁSRA VÁRÓ SZÉNHIDROGÉN KÉSZLETEI: FESZÜLTSÉGTEREK JÁTÉKA / YET TO FIND HYDROCARBON RESOURCES OF SZEKLERLAND: A GAME OF STRESS-FIELDS

Standard

Székelyföldi  Geológus Találkozó, Sepsiszentgyörgy, 2018. október 26-28.

A szénhidrogénkutatást nemcsak Székelyföldön, hanem a világ számos pontjában a földtani, geofizikai, mélyfúrástechnikai ismeretek birtoklása mellett számos egyéb természetű tényező is meghatározza, esetenként gátolja vagy éppen segíti. Az akut háborús politikai környezetekben jellemzőn alacsony vagy részben alacsony a területek kőolajföldtani megkutatottsága (pl. Burma, Afganisztán, Irak-Irán egyes időszakokban), az instabil demokráciákban és diktatúrákban pedig a befektetések elmaradása, a gátolt technológiai tudásáramlás fogja vissza a kőolajkutatást – sokszor a szabadverseny hiányának köszönhetően – jóesetben időszakosan.

A környezettudatosság elveinek megjelenésével újabb megkerülhetetlen tényezővel kell számolnunk, mert nemcsak civil csoportosulások tudnak élni vele, néha és néhol teljesen jogosan, néha tudatlanul, de különböző lobbycsoportok is könnyűszerrel visszaélhetnek, alaptalanul. Ugyanakkor számos makroökonómiai sikertörténet is született már, és még mindig születik, kőolajipari motorral: Tunézia kőolajiparára támaszkodva lett turistaparadicsom, Kazahsztán építészetileg világkuriózum számba illő új fővárost teremthetett, és Vietnam is így emelkedik.

A fentiek fényében egész biztosan elmondható, hogy akárcsak a világ többi részén, Székelyföldön is mindezen tényezőknek feszültségterei vannak, számolnunk kell velük, a földtaniakon túl és fontossági sorrendben a földtaniakat megelőzően.

A kommunista központosított Román állam számára a politikai tényezők nem jelentettek problémát, így teljes gőzzel haladhatott a kőolajipar, sőt még a baráti államoknak is jutott a felhajtóerőből – a gondok más téren jelentkeztek. Ebben az időszakban az Erdélyi-medence és a Kárpátok előtere tálcán kínálta a könnyű falatokat, nagy volumenben. A mezőgazdasági földek, legelők és kaszálók sem a geofizikai szeizmikus mérések számára, sem a mélyfúrások logisztikája számára nem jelentettek jelentős technikai kihívást. Nem csoda tehát, hogy éppen Marosszék és Udvarhelyszék területei vannak a legalaposabban kőolajföldtani szempontból átkutatva, míg az erdőborította Háromszék és Csíkszék kevésbé. A keleti mezsgyéken csupán a gelencei kőolajmező felfedezése nevezhető sikertörténetnek. A nehéz falatok még hátra vannak.

Mert Gelence földtani mezőnye (play) nem ér véget a mező határainál, trendje felszínileg is térképezhető. Ráadásul mai tudásunk szerint rétegtani és szerkezet földtani szempontból is több mezőnnyel számolhatunk.

Jelen munkámban Székelyföld kőolajföldtani mezőnyeit kívánom számba venni, hogy a kőolajföldtani kutatásoknak Székelyföldön újabb lendületet adhassunk, ezek közül nevezetesen ‘a még fel nem tárt’ és ’a tüzetesen meg nem kutatott’ mezőnyökkel kívánok foglalkozni, a melyeket az angolszász irodalom a ’yet to find’ szókapcsolattal illet.

Székelyföld kinetikus modelljét (fenti ábra) a 2015-ben publikált globális kéregeltolódási tektonika (GSST) [1] alapelveire támaszkodva építettem fel. Ez a modell – tulajdonképpen mellőzve a Kelet-kárpáti szubdukció történetét – két egymásra kvázi merőleges eltolódásos rendszert feltételez, amelyek szimultán vagy éppen felváltott működése eredményeképpen jön létre az a szerkezetföldtani felszültségtér, amely a csapdák kialakulásának, valamint a szénhidrogének felhalmozódásnak kedvez, de nemcsak, mert ugyanebbe a feszültségtérbe illeszthető a Persányi vulkanizmustól kezdve az Olt-völgyi vulkanitok mindegyike, és tulajdonképpen az egész KGH vulkáni vonulat. Ebben a repedés és vetőhálóban jelöltem ki azokat a helyeket, amelyek földtani szempontból megkutatásra leginkább érdemesek, számszerint 45 kvázi-determinisztikus (a területek nagysága szempontjából némiképp sztochasztikus, randomszerű, de földtani térképek által irányított, ezért determinisztikus) mezőt.

Egy előzetes készletbecslést is mellékelek a térképhez. A székelyföldi termelő mezőket valamint a nemkonvencionális mezőnyöket leszámítva, 5 playtípusban 465 millió hordónyi átlagban 38.39 API nehézségű kőolajat és 354.9 bcf szabad földgázt helyezhetünk el (rizikófaktorral nem súlyzott OOIP, OGIP értékek), ebből 244 millió hordót az alátolódott Vráncsa-takaró paleogénjében, 220 millió hordót az alátolódott Tarkő-takaró paleogénjében, 175bcf alsókréta földgázt a Teleajen-takaróban, 75 bcf földgázt a KGH vulkanoszedimentek alatti miocénben és 43 bcf földgázt a Középső Dacidák urgoni valamin Stramberg típusú mészkőtárolóiban. A playtípusok közül kettő, az erdélyi medence bádeni anyakőzetéhez valamint a Vráncsa-takaró oligocénjéhez köthető bizonyított, a Tarkő-takaró oligocénjéhez köthető valószínű kategóriájú. Két playtípus lehetséges besorolású, mind a tárolók és mind az anyakőzetek lehetségesek és elméletileg megalapozottak. A medenceperemi mezozoós karbonátok az erdélyi-medence miocén forrásaiból töltődhetnek, míg a Teleajen-takaró albai homokkövei kréta óceáni anoxikus eseményekhez (OAE1, OAE2) köthető forrásokból, mindkettő jelen van a Keleti Kárpátok takarórendszerében.

[1] Elements of Global Strike-Slip Tectonics: a quasi-neotectonic analysis (Journal of Global Strike-Slip Tectonics, 1 k., 1. szám, Székely Akadémiai Kiadó, Sepsiszentgyörgy) Letölthető online: szekler-resources.ro

 

Bioszedimentáris események az Erdélyi-medence felsőeocén-alsóoligocén üledékeiben (Kolozsvár-Bánffyhunyad térség). Rétegtani szekvenciák paleoökológiai tanulmánya

Standard
#háromszékikutatók #doktoridisszertáció
A doktori dolgozatom 10 oldalas magyar nyelvű kivonata itt érhető el: https://szeklerresources.files.wordpress.com/2018/06/hkdt_kovacs.pdf
 
#2007-ben a Háromszéki kutatók doktori disszertációi I. kötetben jelent meg a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója alkalmából. A határidős szorítások, meg a nyomdák közti ping-pong miatt végül pre-press korrektúra nélkül jelent meg, még a tartalomjegyzékből is kézen-közül kivágódtam, ez már csak a sors iróniája :).
 
 

The Final Brick has Arrived

Standard

The final brick of our knowledge-base has arrived 🙂.

Szekler Resources aims to provide Geo-Logics backed geoscience services during the whole Exploration – Field Appraisal – Stochastic Reservoir Modeling – Reservoir Simulation field life-cycle of oil and gas accumulations.

While traditional companies are losing momentum and information due to the large number of the contributing specialists, Szekler Resources is prepared for the quick revision of oil and gas assets, in order to pinpoint and solve the weak links of projects and entire portfolios.

Szekler Resources Ltd is working virtually on all geoscience platforms (including petrophysics), from vintage poor quality datasets to present industry standard 3D data, depending on the licenses and datasources available to the Client.

img_1054

Thin-section Collection to Back-up Your Business

Standard

IMG_7307Szekler Resources Ltd is continuously developing its thin-section database, comprising various, mainly limestone, facies of the Triassic-Miocene Tethys realm, but also including sandstone, conglomerate, Fe-Mn hardground environments from 10 countries of Eurasia. Thin-sections of a wide range of magmatic and metamorphic rocks and ore samples can be delivered on request.

The ‘Walled Basin’ Model of the Transylvanian Basin: Geodynamic Implications

Standard

Fogaras

In Central Asia several ‘walled basins’  (Carroll et al., 2010) exist which are recording thick lacustrine to alluvial deposits through geological times, and are actually showcasing the various types of strike-slip basins, in nature. Sedimentation is starting in some basins, like in the Junggar Basin, already in the Late Permian (Hendrix et al., 1992), in others during the Mesozoic (Fig. 28, 29). In western China strike-slip basins are contractional in origin, while in eastern China basins are younger pull-apart basins; the interior of these basins practically had stayed undeformed, only basin margins evolved into high to very high orogenic build-ups (Carroll et al., 2010). According to Carroll, many terms have been used to describe these basins ‘broken foreland’, ‘cornered foreland’,  ‘Chinese-type basin’, ‘collisional successor basin’.

If we recall, such walled basins can be seen in the Mediterranean area, as well, like in the case of the South Adriatic basin.

The Neogene Transylvanian Basin it is also a good candidate, in terms of basin mechanism, quality of sedimentary infill. It shows  very similar ‘walled basin’ margin character in all directions, a lacustrine-alluvial sedimentary infill, and it was called for a long time as a back-arc basin, assuming the Roydenian tectonic model. Herein, we propose to adopt the ‘walled basin’ model for the Neogene Transylvanian basin because many of the characteristics traditionally considered as mysterious  are getting a robust explanation, like 1) basin geometry, 2) sediment infill, 3) subsidence rates, 4) thickening of the lithosphere, 5) low heat flux, 6) uplift mechanism of the Southern Carpathians, 7) Peri-Carpathian basin geometry and many others that are going to be presented  in a separate paper.

We need to note, that the geodynamic evolution of the Southern Carpathians was generally neglected from the geodynamic models, because did not really fit into the back-arc model of the Pannonian-basin.  Secondly, it is obvious that the highest mountains of the Earth should share something in common regarding their origin, and geodynamic history. The Tian Shan Mts. are showing peaks of 7000m, the Caucasus has peaks above 5000m, the Atlas is rising above 4000m, the Alps have peaks of 3000m, and finally the highest peaks of Romania are found in the Southern Carpathians (above 2500m). All these very  high and relatively narrow mountain ranges are bounded by steep transpressional fault systems, just as in the case of the Southern Carpathian Mts.

Published in: Kovács, J.Sz., 2015 (in press), Elements of Global Strike-Slip Tectonics: a Quasi-Neotectonic Analysis, Journal of Global Strike-Slip Tectonics, v1., Szekler Academic Press, Sfintu Gheorghe.